A labirintusok titka
A tekervényes rajzolatok szimbolikája már több ezer éve foglalkoztatja a spiritualitás iránt érdeklődő emberek fantáziáját. Vajon mit jelképeznek az útvesztők?
Különleges csigavonalak
Talán nincs is olyan kultúra, ahol nem lenne fellelhető a kanyargó csigavonalakból álló útvesztő, mely számos zsákutcát és több választási lehetőséget kínál fel, ám a valódi labirintus egyetlen, a középpont felé tekergőző útvonalból áll.
A görögök szörnye
Az útvesztők eredete a múlt ködébe vész, ám az biztos, hogy a bronzkori görögség idején már több labirintus létezett. Az ősi görög mondákban feltűnő labirintusok közül, talán a Minótaurusz történetében említett a legismertebb. A félig bika, félig ember szörny rejtekét jelentő tekervényes útvesztőben 9 évenként hét fiatal lányt és hét fiút küldtek, ám Thészeusz, Athén hercege szerelme, Ariadné fonalának köszönhetően legyőzte a szörnyet és kitalált a labürinthoszból.
Trója romja
A labirintus ősidők óta az omphalost, egy-egy kultúra szent középpontját jelképezték. A pima indiánok például labirintusmintát fonnak kosaraikra, hisz számukra ez a szent hegyre való utat jelképezi. Európában a kőből kirakott vagy tőzegtalajba vájt labirintusokat az ősi Trója romjainak tekintették, ezért ,,Trója falai"-nak is szokták nevezni.
A vezeklés helyszíne
Később a labirintusábrázolás magába olvasztotta a kereszt szimbólumát és egyre gyakoribb díszítőmotívummá vált a középkori székesegyházak márvány- és kerámiapadlóján. A franciaországi Chartes katedrálisában is egy ilyen padlólabirintus található, melyet a vezeklők használtak, hisz mezítláb vagy térden csúszva, imádkozva tették meg a 150 méteres utat a labirintus közepéig. A középpont a keresztes hadjáratok célpontját, Jeruzsálemet is jelképezte.
Zuluk és indiánok
Az afrikai zuluk még a huszadik század elején is rajzoltak a homokba labirintusmintákat, mely a törzsfő kunyhóját körülvevő kerítést szimbolizálta, így jelentve szimbolikus védelmet. A különböző kultúrákban eltérő célokat szolgált az útvesztő, hisz volt ahol a tavaszköszöntő szertartások és rítusok színhelye volt, másutt azonban csak egy egyszerű játéktér volt. A skandináv népeknél például hisznek abban, hogy a holtak lelke kőlabirintusokban lakozik, így megakadályozva, hogy a két világ kapcsolatba léphessen egymással. Egy 18. századi forrás az angol Saffron Waldenben található középkori tőzeglabirintusról számol be: középre az eladósorban lévő lányokat állították, a házasulandó legényeknek pedig oda kellett találniuk hozzájuk az útvesztőben.
A modern élet útvesztője
Az elmúlt 500 évben az egyösvényes minta sokat bonyolódott, a 15. században feltűntek a nehezebben végigjárható sövénylabirintusok is. Parkok és játszóterek részévé vált az izgalmas kalandokat tartogató labirintus, mely később a filmek és a számítógépes játékok kedvelt motívumává vált.
Oldalak
