A drágább tényleg jobb?
A minőséget meg kell fizetni, szokták mondani, de tényleg a minőséget fizetjük meg, vagy csak a fogyasztói társadalom áldozatai lettünk?
Nemrég amikor egy boltban éppen azt néztem a tejes polcnál, hogy mire van szükségem, egy lány bárminemű gondolkodás nélkül leemelt a polcról kettő kétdecis tejfölt, melynek darabja 190 forintba került. Azon gondolkodtam, hogy mit tud az a tejföl, ami majdnem kétszerese a legolcsóbbnak -de még egy márkásabbnál is több, mint másfélszer drágább.
Persze, ha csak úgy kanalazgatja az ember, nem behabarja a főzelékbe, akkor nyilván nem árt, ha ízletesebb de valóban lehet ekkora különbség a kettő között? Ha ételről van szó, azért az ember megválogatja, hogy mit vásárol, hiszen nem csak az íze a fontos, de a tápanyagtartalma, hogy miből készült, és mennyi fölösleges adalékot tartalmaz (tartósítószer, mesterséges színezék, stb.). De például egy ásványvízzel mi a helyzet? Valahogy kétlem, hogy akkora különbség lehet két természetes ásványvíz között, hogy az egyikből egy kétliteres 50 forint, a másikból a másfél literes 120, vagy akár 500.
Elvégre tiszta vízről van szó, amihez még csak nem is kellett több ezer éves jégtáblákat felolvasztani. Igazából, ha belegondolunk, akkor a reklámipar is pontosan erre épít, hogy azt vegyük meg, amit már láttunk a TV-ben, újságban, hirdetőtáblákon, stb. Amit reklámoznak az pedig szükségszerűen drágább is, de nem feltétlenül jobb. Viszont mi inkább elhisszük, hogy a minőségért fizettünk kétszer annyit, akkor is, ha nem így van.
Két kísérletet is találtam azzal kapcsolatban, hogy mennyire befolyásol minket egy-egy termék ára. Az egyikben azt vizsgálták, hogy hogyan reagált az emberek agya miközben Cabernet Sauvignon-t kóstoltattak velük, de a csoport egyik felének azt mondták, a bor 90 dolláros, míg a másiknak azt hogy 10. A bor ugyanaz volt mindkét csoportnál, mégis akik azt hitték, hogy drága bort isznak, az agyuk nagyobb élvezetről tanúskodott, mint a másik csoporté. Amikor pontozni kellett a borokat, akkor is mindig a drágább kapta a több pontot. Úgy tűnik az agyunk összeköti a drága dolgokat egy magasabb fokú élvezettel, ami következtében, alighanem még két csomag jégkocka közül is a drágábbat választanánk.
Egy másik kísérletben különböző áru fájdalomcsillapítókat teszteltek, vagy legalábbis az alanyok ezt hitték, valójában azonban placebót kaptak. A különbség csupán annyi volt, hogy az egyik csoport az ál-fájdalomcsillapító mellé egy 10 centes tabletta brosúráját kapta meg, a másik csoport pedig egy 2.5 dollárosét. Enyhe elektromos sokkot okoztak a résztvevők csuklóján, a tabletták bevétele előtt és után is tesztelték őket, hogy megállapíthassák hogyan is bírják a fájdalmat. A drágább tablettát beszedő csoport 82%-a érezte, hogy csökkentek a fájdalmai, míg a 10 centes tabletta-csoportnak csak 61%-a tapasztalt enyhülést.
Érdemes végiggondolni a főbb szempontokat, amikor vásárlunk valamit, hogy is nekünk a fontos, mert ha két termék között nincs vita-döntő különbség, akkor érdemes az olcsóbbat választani, azzal legalább a pénztárcánkat megkíméljük.
Oldalak
