Házasság - kihalófélben lévő intézmény vagy a jövő záloga?

A házasságkötések számának csökkenése Magyarországon komoly kérdéseket vet fel a kormányzat és a jövő generációi számára, és új megoldásokat igényel a családalapítás ösztönzésére.

A házasságkötések száma Magyarországon az utóbbi évtizedekben jelentős csökkenést mutat, amelyet számos demográfiai, gazdasági és társadalmi tényező befolyásol. Az emberek életmódja és szemlélete az idők során sokat változott, és ezek a változások jelentősen befolyásolják a házassághoz fűződő viszonyukat is. Az alábbiakban három fő okot vizsgálunk, amelyek a házasságkötések csökkenését magyarázzák, majd bemutatjuk az Ökumenikus Egyház által végzett kutatás eredményeit, amelyek rávilágítanak a házasság iránti motivációkra és a családalapítás kihívásaira.

A házasságkötések száma az utóbbi években hullámzóan alakult. A 2019-es 65 268 házasságkötés 2021-re 72 030-ra emelkedett, ami egy rövid fellendülési időszakot jelzett. Azonban 2022-től a számok ismét csökkenő tendenciát mutatnak, és 2023-ban 50 139 házasságkötés történt, míg a 2024-es évre várhatóan tovább csökken, és előreláthatólag csak 47 746 házasságkötés lesz. Ez a csökkenés azt sugallja, hogy a házasságkötési hajlandóság mérséklődik, amely mögött demográfiai és társadalmi okok egyaránt állhatnak. (forrás: KSH)

1. Demográfiai változások: Csökken a házasodási korban lévő népességszám

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján Magyarország népessége folyamatosan öregszik, és ennek egyik következménye, hogy a házasodási korban lévő fiatalok száma is csökken. A magyar korfa – azaz a különböző korcsoportok arányát szemléltető diagram – jól mutatja, hogy egyre kevesebb fiatal lép be abba a korba, amely hagyományosan a házasságkötések leggyakoribb időszaka volt.
(forrás: KSH)

A 30-35 éves korosztály – akik jellemzően a házasságkötési korcsoportra esnek – jelenleg Magyarország lakosságának 7,74%-át teszi ki, ami összesen 741 609 főből áll (384 702 férfi és 356 907 nő). Ez a korosztály a népesség struktúrájában az egyik legaktívabb házasságkötési csoport, mégis egyre kisebb arányban képviselteti magát a teljes népességen belül, ami hosszú távon tovább csökkentheti a házasságkötések számát.

A demográfiai átalakulás következményeként egyre kisebb azoknak a generációknak a létszáma, amelyekből potenciális házasulandók kerülhetnek ki. Ez a jelenség nemcsak Magyarországon, hanem számos európai országban megfigyelhető, és hozzájárul ahhoz, hogy a házasságkötések száma csökken. A házasulandó korúak számának csökkenése egyfajta "láncreakciót" indít el, hiszen a kisebb generációk kevesebb utódot nevelnek fel, ami tovább súlyosbítja a demográfiai helyzetet.

2. Későbbre tolódik a házasságkötés időpontja

A házasságkötések száma csökkenése mögött egy másik jelentős tényező a házasságkötés időpontjának eltolódása. Míg korábban jellemzően a húszas éveik elején kötöttek házasságot az emberek, ma már egyre inkább harmincas éveikre halasztják ezt az eseményt. Ez a változás részben a megváltozott életcéloknak és társadalmi elvárásoknak köszönhető. A fiatalok számára manapság nagyobb hangsúlyt kap a tanulás, a karrierépítés és az anyagi biztonság megteremtése, mielőtt komoly párkapcsolatra, majd házasságra adnák a fejüket.

Az átlagos életkor az első házasságkötéskor folyamatosan emelkedett az elmúlt négy évtizedben. A férfiak esetében az átlagéletkor 1980-ban 24,5 év volt, amely 2023-ra 33,5 évre nőtt. A nők esetében ez az életkor 21,8 évről 30,9 évre emelkedett. Ez az eltolódás jól mutatja, hogy az első házasságkötés egyre későbbre tolódik, ami összhangban van azzal a tendenciával, hogy a fiatalok gyakrabban választják a tanulást, karrierépítést és az anyagi biztonság megteremtését a korai házasság helyett.

Ez az eltolódás azt is jelenti, hogy a harmincas éveikben házasodó párok érettebben, megfontoltabban hoznak döntést, gyakran már kialakult anyagi háttérrel rendelkeznek. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan kevesebb idő jut a családalapításra, ami szintén csökkentheti a születések számát, hiszen idősebb korban a gyerekvállalás esélyei is korlátozottabbak.

3. A gyerekvállalás anyagi terhei és egzisztenciális kihívások

A házasság és a családalapítás költségei szintén jelentős befolyásoló tényezők. Sok fiatal pár számára a házasság és a gyermekvállalás anyagi szempontból megterhelő, és egyre többen tekintik az egzisztenciális kérdéseket prioritásnak. Az emelkedő lakásárak, az infláció és a bizonytalan gazdasági helyzet megnehezíti, hogy a párok hosszú távú, biztos anyagi háttérrel rendelkező házasságra lépjenek.

A családalapítás költségei közé nemcsak a gyermeknevelés közvetlen kiadásai tartoznak, hanem az is, hogy a szülőknek elegendő anyagi tartalékot kell felhalmozniuk a stabil jövő biztosításához. Az ilyen körülmények közepette sok pár halasztja el a házasságot és a családalapítást, vagy akár teljesen lemond ezekről. Ezzel egyidőben megfigyelhető, hogy egyre nagyobb az egyedülállók aránya, illetve a házasság nélküli együttélések száma is növekszik.

Az adatok alapján világosan látszik, hogy a házasságkötések száma és a házasságra lépés időpontja jelentős átalakuláson megy keresztül Magyarországon. A házasodási korban lévő népesség arányának csökkenése és a házasságkötések későbbre tolódása hozzájárul a házasság intézményének visszaszorulásához. E tendenciák hosszú távú fenntarthatóságát és hatását a családalapításra érdemes kiemelten figyelembe venni a társadalmi és gazdasági döntéshozatali folyamatok során.

Az Ökumenikus Egyház kutatásának eredményei: Mi motiválja a párokat a házasságra?

Az Ökumenikus Egyház kutatása, amely az elmúlt három év során házasságot kötött párok körében végzett felmérésen alapul, értékes betekintést nyújt a házasság motivációiba és a fiatalok családalapítással kapcsolatos kihívásaiba. A kutatás eredményei szerint a házasságkötést befolyásoló legfőbb motivációk között több tényező is megtalálható.

• Érzelmi és szociális biztonság (52%): A házasságot sok pár az érzelmi és szociális biztonság forrásának tekinti. Az érzelmi stabilitás, amit egy házasság nyújthat, különösen fontos lehet a gyermeknevelés szempontjából, hiszen egy stabil, támogató környezet alapvető szerepet játszik a gyermekek egészséges fejlődésében. Az érzelmi és szociális biztonság igénye ezért az egyik legfontosabb ok, amiért sokan a házasság mellett döntenek.
• Jogi és anyagi előnyök (5%): Bár kisebb arányban említik, sok pár számára a házassággal járó jogi és pénzügyi előnyök is vonzóak lehetnek. A házasok számára számos adókedvezmény, egészségbiztosítási előny és öröklési jog áll rendelkezésre, amelyek kézzelfogható előnyt jelenthetnek. Ezek a tényezők elsősorban az anyagilag tudatosabb, hosszú távra tervező párok számára vonzóak.
• Kulturális és társadalmi elvárások (6%): A társadalmi normák és kulturális elvárások továbbra is szerepet játszanak abban, hogy sok pár házasságot köt. Azok, akik hagyományos értékeket vallanak, vagy olyan családból származnak, ahol a házasság fontos szerepet kapott, gyakran erős nyomást éreznek arra, hogy ők maguk is kövessék ezt a mintát.
• A család iránti vágy (11%): A házasságot sokan a családalapítás legmegfelelőbb keretének tekintik, és úgy vélik, hogy a házasság stabil hátteret biztosít a gyermekek számára. Ez a motiváció különösen erős azokban, akik számára fontos a gyermekvállalás és a hagyományos családi értékek megőrzése.
• Szeretetközösség és a társ iránti vágy (26%): Az egyik legfontosabb ok, amiért az emberek házasságra lépnek, a szeretetközösség, elfogadás és a társas kapcsolat iránti vágy. Sok pár számára a házasság a kölcsönös szeretet és elköteleződés kifejezése, amely a kapcsolatuk szimbólumává válik. A szeretetteljes, támogató kapcsolat iránti vágy tehát sokak számára erős motivációt jelent.

Jogi aktus vagy tudatos életre szóló szövetség a házasság?

A közel 80 éve bevezetett polgári házasságkötés jogi aktussá alakította a házasság intézményét Magyarországon. Az anyakönyvvezető által elmondott szavak szerint ahhoz, hogy a pár házastársakká váljon, „csak az kell, hogy előttem és tanúik előtt külön-külön, de egybehangzóan nyilatkozzanak.” Ez a tisztán jogi megközelítés azonban kevésbé veszi figyelembe a házasság érzelmi, spirituális és erkölcsi dimenzióit. Ezzel szemben az egyházi házasságkötéshez a pároknak először jegyesfelkészülésen kell részt venniük, amely egyfajta "párterápiaként" is értelmezhető. Ez a felkészülés lehetőséget biztosít a pároknak arra, hogy mélyreható kérdéseket vitassanak meg, közös értékrendet alakítsanak ki, és megerősítsék egymás iránti szeretetüket és tiszteletüket. Így az egyházi házasságkötés nem csupán jogi aktus, hanem egy átgondolt, tudatos döntés, amely nagyobb mértékben képes tükrözni a párok valódi igényeit és felkészíteni őket a közös élet kihívásaira.

Hogyan lesz így több család, több gyerek?

Ha a köztudottan családbarát kormány célja a házasságkötések számának és a gyermekvállalási kedv növelése, akkor elengedhetetlen a 30-as éveikben járó párok valódi igényeinek megértése és ezekre való érdemi reagálás. Bár a kormány sikeres adópolitikája és gazdasági támogatási megoldásai kétségtelenül hozzájárulnak a családalapítást támogató környezet kialakításához, fontos lenne mélyebben foglalkozni a házasságkötés iránti attitűdökkel és a párkapcsolati szükségletekkel is. Az egyházak példát mutathatnak a házasság szerepének és jelentőségének hangsúlyozásában, valamint abban, hogyan segíthetik a párokat a közös életre való felkészülésben. Emellett az egyházi házasságkötés jogának visszaadása – amely visszanyúl a házasság spirituális és erkölcsi gyökereihez – újra méltóságot adhat a házasság intézményének, és pozitívan hathat az egészséges, tartós kapcsolatok létrejöttére.