Tavaszi fáradtság? Ne vedd félvállról a tüneteket, komolyabb betegség is állhat mögötte
Nehéz kikelni az ágyból? Napközben is úgy érzed csak félgőzzel mész előre és már kora délután a sokadik kávé után sóvárogsz? A fáradtságot okozhatja egyszerű alváshiány vagy stressz, de sok más, komolyabb dolog is. Nem szabad félvállról venni a tüneteket!
Miért vagyok fáradt?
Sokunkkal előfordul, hogy úgy érezzük, annyira fáradtak vagyunk, hogy nem bírjuk a tempót, örülünk, ha végzünk a munkával és a háztartással, de másra már nincs energiánk, karikás a szemünk, nyúzott az arcunk. Ilyenkor igyekszünk magyarázatot találni, miért érezzük magunkat kimerültnek, amire szinte mindenki csak legyint, hogy ez csak a szokásos tavaszi fáradtság. Pedig fáradtság és fáradtság között is van különbség! Szász Máté, a SYNLAB Hungary Kft. biológusa beszélt nekünk a fáradtságérzet lehetséges okairól és különböző típusairól.
A fáradtság, levertség érzésének több és eltérő oka lehet. Perifériás fáradtság, például hirtelen izomterhelés miatt alakul ki, a kumulatív fáradtság pedig akkor lép fel, ha napokig nem tudtunk eleget aludni például egy zajongó szomszédtól vagy épp fokozott szellemi, fizikai munkavégzés miatt. A rövid ideig tartó extrém alváshiány tranziens fáradtságot okoz – ám mindezeknél veszélyesebb a krónikus fáradtság. Ez a típus jellemzően három hónapnál hosszabb ideje tart, befolyásolja a munkaképességet és alvással nem pihenhető ki – mondja Szász Máté biológus. Ennek hátterében hormonális, gyulladásos vagy fertőzéses okok is lehetnek – nézzünk meg néhány gyakori, lehetséges okot!
Gyulladás a szervezetben
Elképzelhető, hogy a fáradtságon kívül más tünetet nem is tapasztalunk, pedig egy megbúvó gyulladásos góc sokkal gyakoribb, mint gondolnánk. Mivel ilyenkor akár százszorosára is nőhet a szervezet CRP- (azaz C-reaktív protein) szintje, egy vizsgálattal viszonylag hamar kiderülhet, hogy valami nem stimmel, például egy krónikus bélgyulladás vagy ízületi gyulladás is kiszűrhető.
Vashiány
Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO adatai szerint a világ lakosságának 16 százaléka szenved súlyos vashiánytól. A jelenség a 0–5 éves korosztályt, a serdülő lányokat, a várandósokat és a menopauza idején az erős vérzéstől szenvedő nőket érinti leggyakrabban – és szintén okozhat fáradtságot. A réz éppúgy szükséges a vérképzéshez, mint a vas, a szervezet rézellátottságát azonban sajnos rutinszerűen nem vizsgálják, pedig érdemes figyelni erre az értékre is.
Inzulinrezisztencia
Mind az emelkedett, mind a kórosan csökkent vércukorszint egyik első jellemző tünete a hirtelen beálló fáradtság, koncentrációs zavar, szédülés és fejfájás. Az inzulinrezisztencia a világ lakosságának 15–45 százalékát érintheti, így ez az egyik leggyakoribb anyagcserezavar. Ilyen esetekben a szénhidrátfogyasztás után a normálisnál intenzívebb és elhúzódóbb az inzulinszint-emelkedés, ami gátolja a zsírbontó és zsírégető folyamatokat. Ennek (is) köszönhető az étkezést követő „kajakóma”, azaz az erős, letargikus fáradtság. Figyeljünk testünk jelzéseire és próbáljuk meg felmérni, összeköthető-e az adott tünet bizonyos élelmiszerek elfogyasztásával.
Hormonháztartás zavarai
Az endokrin rendszer egy bonyolult és nagyon érzékeny rendszer, amelyet számos tényező zavarhat meg. Az Addison-kór esetén például felborul a szervezet víz-, nátrium- és káliumháztartása, mivel hiányzik a szervezetből a só- és vízháztartásban szerepet játszó aldoszteron nevű hormon, amit egyébként a mellékvese termel. Ennek hiánya befolyásolja a vérnyomás szabályozását is, ami gyakran túl alacsony lehet, így gyengeséget, fáradtságot, akár szédülést okozva.
Mit ajánl a szakértő?
A levertség, nyúzottság tehát sok okból alakulhat ki, de ahogy Szász Máté szakértő is javasolja, a tünetekkel foglalkozni kell, különösen akkor, ha visszatérő és hosszabb ideje tapasztalt tünetekről beszélünk. Minden esetben érdemes orvosi segítséget kérni, illetve olyan szűrővizsgálatokat is igénybe venni, amik segíthetnek a helyes diagnózis felállításában. Egy egyszerű vérvételből is sok adat kinyerhető: ma már elérhetők olyan vizsgálatok is, amik segítségével a szervezet vitaminellátottsága kerül mikroszkóp alá, így kiderül, hogy szükség van-e vitaminkiegészítésre, vagy az aktuálisan szedett vitaminkészítmény megfelel-e szervezetünk igényeinek. Mi több, még a nem megfelelő inzulinválaszról is könnyen kaphatunk visszajelzést.
Léteznek vizsgálatok, amelyek a pajzsmirigyműködésére térnek ki, így fény derülhet a pajzsmirigy rendszertelen működésére és az általa termelt hormonok szintjének növekedésére vagy épp csökkenésére, és a korábban említett nyomelemek is értékelhetőek vérvételből, amely után a réz-, cink-, szelén- és jódellátottságról kaphat az egyén pontos képet. Mindenképpen érdemes szakértővel konzultálni annak érdekében, hogy a szervezetünknek megfelelő vitaminokat és életmódot alakítsunk ki, újra energikus és aktív életet élhessünk!