Nehézlégzés: mikor normális és mikor jelez bajt?

Mindenki tapasztalta már azt, amikor úgy érzi, nehezebben kap levegőt, nem tudja rendesen teleszívni a tüdejét friss oxigénnel, netán még légszomja is van. Némely helyzetekben ez egy teljesen normális jelenség, ám az is lehet, hogy egy súlyosabb betegség áll a háttérben.
A tüdőnk egészségére ettől függetlenül nekünk, nőknek is érdemes kiemelten odafigyelni, hiszen így sok problémát megelőzhetünk. A Myrobalan tüdőtisztító és -regeneráló gyógynövényes kapszulájának rendszeres fogyasztásával például sokat tehetünk légzőszerveink egészségéért.
Amikor nincs semmi baj…
A nehézlégzés időnként még teljesen egészséges embereknél is jelentkezik, és nem utal semmi rendellenesre. A leggyakoribb példa az intenzív fizikai igénybevétel, például sportolás, nehéz munka, nagy súlyok emelgetése vagy meredek emelkedőn felfelé gyaloglás. Ilyenkor azért kapunk nehezebben levegőt, mert a pulzus szaporábbá válik, a percenkénti légzésszám megemelkedik, kapkodva, felületesen veszünk levegőt ahelyett, hogy mély lélegzeteket szívnánk. Ez minden olyan esetre igaz, amikor a testünk intenzívebb mozgást végez. Amint felhagyunk vele, rövidesen a pulzus és a légzés tempója is visszaáll a normálra.
A légzést emellett befolyásolja a tengerszint feletti magasság is, ugyanis minél feljebb haladunk, annál ritkábbá válik a levegő, így a légzőrendszerünk nehezebben tud hozzájutni a mennyiségű oxigénhez. 2500-3000 méteren ez már jól érezhető, 4-5000 méter felett már komoly megterhelést okoz a légzés, 7000 méter felett pedig a legtöbb esetben már oxigénpalack használata szükséges.
Amikor viszont gond van…
Ha nem végzünk semmilyen megerőltető fizikai tevékenységet, és nem épp egy magas hegyen tartózkodunk, mégis nehezen kapunk levegőt, az viszont már mindenképp egy figyelmeztető jel. Pláne akkor, ha a légszomj teljesen nyugalmi állapotban, például éjszaka, alvás közben is jelentkezik.
Ennek általában két oka van, az egyik a légutak beszűkülése, a másik pedig a tüdő légzőfelületének csökkenése. Az előbbit okozhatják olyan krónikus betegségek, mint a COPD, az asztma vagy akár egy légúti daganat is. Az utóbbit kiválthatja tüdőgyulladás, embólia, tüdőtágulat, fibrózis, folyadék felhalmozódása. De olyan is előfordul, hogy egy másik betegség kísérő tünete a nehézlégzés, például a szív- és érrendszeri betegségben szenvedők körében igen gyakori jelenség.
Mikor kell azonnal cselekedni?
A krónikus nehézlégzés mindenképp kezelendő állapot, de alapesetben nem életveszélyes. Ha viszont hirtelen lép fel súlyos légszomj, ami szúró mellkasi fájdalommal, fulladásérzéssel, szédüléssel, az ajkak elkékülésével jár, az már teljesen más helyzet, ami azonnali beavatkozást igényel!
Ha bárkinél ezeket a tüneteket vesszük észre, ne habozzunk, azonnal tárcsázzuk a 112-t, hisz ilyenkor minden perc számít! A beteget semmiképp se hagyjuk magára, maradjunk vele, amíg kiérnek a mentők, és kövessük a diszpécser utasításait, ezzel ugyanis megmenthetjük az illető életét.