Átmenet a természetes út és a lombik között: ezt kell tudni az inszeminációról

Az orvosok általában a kezdeti kezelések sikertelensége után szokták javasolni a meddő pároknak, hogy adjanak egy esélyt az inszeminációnak is. Bizonyos esetekben azonban ez sem hoz eredményt.

Az inszeminációról

Amikor a páros túl van a kezdeti kivizsgálásokon és az ott adódott problémák kezelésének ellenére továbbra sem adatik meg a várva-várt gyermekáldás (vagy épp nem sikerül egyébként semmilyen szervi problémát feltárni), abban az esetben szokták javasolni a következő lépést, az inszeminációt. Vannak azonban olyan esetek is, amikor az inszemináció folyamata viszont nem megvalósítható, nincs értelme (pl. petevezeték átjárhatatlanság esetén), ilyenkor egyből a lombik felé irányítják a pácienseket.

Az inszemről azt tartják, hogy egyfajta átmenet a természetes út és a durván beavatkozó lombik eljárás között. Lényege, hogy a spermiumokat műszer segítségével közvetlenül feljuttatják a petesejt közelébe, így nem kell nekik megtenni a hosszú utat a petevezetékben (amiben állítólag elfáradnak és valójában csak nagyon kevesen érnek célt). Az inszemináció tehát egy testen belüli megtermékenyítés, hiszen maga a megtermékenyülés folyamata így a nő testében történik, nem pedig azon kívül, egy kémcsőben, mint a lombik eljárás során.

Mi 5 inszeminációs kezelést csináltunk végig a kórházban, ahol a nőgyógyászom dolgozik, így nem kellett fizetni sem az ultrahangos figyelésért, sem pedig magáért az inszeminációért. Kutakodásaim alapján a különböző magánintézményekben az inszeminációk ára a tavalyi év folyamán olyan 45 és 60 ezer forint között mozgott (természetesen kezelésenként). A TB egyébként összesen 6 inszeminációs kezelést támogat, de annak nem jártam utána, hogy ezt pl. magánintézményekben is igénybe lehet-e venni (természetesen várólistával), vagy csak állami kórházakban.

Természetesen az inszeminációs eljárást megelőzően is szükség van különböző orvosi vizsgálatokra, leginkább ultrahangra és a férfi sperma vizsgálatára. A menstruációs ciklus 11. és 13. napja között kell felkeresni az ultrahangot, azért, hogy megnézzék, hogy a petesejt érése megfelelő ütemben zajlik-e. Egyáltalán van-e abban az adott hónapban érett petesejt. A férfi spermáját pedig közvetlenül a beavatkozás előtt is megvizsgálják, hogy megfelelő minőségűek-e (mozgás, mennyiség, stb).

Szerintem azonban a kórházi ellátásnak is van hátulütője, mégpedig az, hogy közvetlenül az inszeminációs beavatkozás előtt nem végeznek egy ellenőrző ultrahangot, hogy meggyőződjenek arról, hogy a petesejt megvan-e még egyáltalán. Hiszen könnyen elképzelhető, hogy hamarabb megtörtént az ovuláció, vagy esetleg még a közelben sincs az ovuláció és így megkímélhető lenne az ember a felesleges beavatkozásoktól és aggódásoktól.

Lapozz, a cikk folytatódik a következő oldalon!

Fotó: Concebir.net