Marburg, Dengue-láz, Ebola? - ezek a világ leghalálosabb vírusai, amik mai napig szedik az áldozataikat
Ezeknél a vírusoknál nem számít mennyire erős az immunrendszered, hogy vegán vagy e, vagy csak változatosan táplálkozol, ahogy az sem, milyen gyakorisággal sportolsz. Nekik egy életképes gazdatest kell, és nem tesznek különbséget.
Ismét a denevérek
A történelmének egyik legpusztítóbb járványa például - vegyük csak az elmúlt száz évet - a spanyolnátha volt. Az első világháború legvégén ütötte fel a fejét, a frontvonalak borzalmas körülményei között lappangott, és a hazatérő katonák terjesztették el az egész világon. A BBC szerint kürölbelül 50 és 100 millió ember halt meg a spanyolnáthában, ami felfoghatatlan - különösen, ha figyelembe vesszük, hogy az I. világháború egésze mintegy 20 millió emberéletet követelt.
Más szóval, a vírusok nem viccek, és bár már nagyon kevesen betegszenek meg az influenza azon bizonyos törzsében, még mindig rengeteg rendkívül halálos vírus van odakint. Komolyan, a világ hemzseg a félelmetes betegségektől, amelyek közül néhány viszonylag új, néhány pedig már egy ideje létezik. Akár denevérek, kutyák vagy emberek terjesztik őket, ezek a leghalálosabb vírusok még mindig köztünk vannak.
Marburg
2018-ban a The Washington Post beszámolt az amerikai Betegségellenőrzési és Megelőzési Központok kutatócsoportjáról, akik a Pentagon Védelmi Fenyegetéscsökkentő Ügynökségével szövetkeztek annak érdekében, hogy denevéreket tanulmányozzanak Ugandában. Hogy miért? Tudni akarták, hogy hová mennek, amikor elhagyják a barlangjukat, mert ezeket a denevéreket több Marburg-megbetegedéssel hozták összefüggésbe. Ez egy olyan betegség, amelyet a CDC szerint egy vírus okoz, amely először denevérről emberre terjed, majd az emberek között fertőzött testnedvekkel való közvetlen érintkezés útján.
És megdöbbentően halálos, a fertőzöttek akár 90 százalékát is megöli.
Először 1967-ben azonosították, amikor a vírussal fertőzött afrikai zöld majmokat küldtek a németországi Belgrádban és Jugoszláviában működő laboratóriumokba. Egy héten belül több laboratóriumi dolgozó meghalt, és azóta több tucat járványkitörés során - többnyire denevérbarlangok közelében - több százan vesztették életüket.
Sajnos a fertőzöttek túlnyomó többsége meghal, és őszintén szólva ez nem a legkellemesebb módja a halálnak. A tünetek közé tartozik a láz, a hidegrázás, hányinger, mellkasi fájdalom és hányás. Ez fokozatosan rosszabbodik, delíriumba, sokkba fordul, és végül masszív vérzéssel és többszervi működési zavarral végződik. A lényeg? Maradj távol a denevérbarlangoktól.
Oldalak
