Farkasházi Rékának nem csak a szeretteiről szól a karácsony

A háromgyerekes színész-énekesnő az év utolsó szakaszában is sokat tesz másokért.

Boldog, ha segíthet másokon

Farkasházi Réka 2006-ban kezdett bele nagy álma megvalósításába, hogy a kortárs gyermekvers irodalmat népszerűsítse országszerte, zenei köntösben. Bár a nyár ezúttal fellépések helyett babázással telt, kislánya, Tamara születése után pár hónappal ismét színpadra állt zenekarával, a Tintanyúllal. Az ünnepek közeledtével több koncertet is adnak, melyek közül egy most hétvégén debütál majd a MikulásGyár színpadán.

Milyen szerepet tölt be az életedben a jótékonykodás?

Nagyon fontos számomra, csak nem beszélni szeretek róla, én tenni szeretek. Nagyon sokféle módon vállalunk ebben szerepet a zenekarommal, de akár magánemberként is. Kevesen tudják, de az egyik szívügyünk a KórházSuli program, aminek keretében középiskolás és egyetemista gyerekek tanulnak együtt tartósan beteg gyerekekkel. A Fonogram-díjas, Igazi karácsony című lemezünk bevételének egy részével az ő munkájukat támogattuk. A múlt héten a MOM-ban volt egy koncertünk, ahol a közönségünket mozgósítottuk: arra kértük a vendégeket, ne csak maguknak vásároljanak jegyet az előadásra, hanem egy olyan gyereknek is, aki szociális otthonban él. Ilyenkor karácsony táján sok gyerek kap ajándékot, élelmiszereket, ruhaneműt, de élményt csak ritkán, innen jött az ötlet. Összesen 160 gyereket tudtak elhozni, akik eltölthettek közösségben egy zenés programot. De évek óta járunk különböző gyerekkórházakba, eleinte a Madarász utcai, majd a Heim Pál Gyerekkórház onkológiai osztályán zenéltünk. Sok kórházban tartanak gyerekeknek koncerteket, de a tartósan ágyban fekvő kis betegek kimaradnak ezekből az alkalmakból, mi őket látogatjuk a kezdeményezés részeként. A MikulásGyárban évek óta tevékenykedünk, Budapesten több helyszínen jártunk, de Miskolcon is adtunk már koncertet korábban. Nem ismeretlen számunkra ez a nagymúltú akció, idén is támogatni fogjuk, ahogyan csak tudjuk.

Nyáron született meg a kislányod, de már több fellépésen is túl vagy és még várnak rád további koncertek. Nagyon mozgalmas életet élsz kismamaként. Jut időd készülődni a karácsonyra?

Az elmúlt két hét eléggé sűrű volt, eléggé ki is merültem. A december minden téren nagyon intenzív időszakot jelent, de próbálom áthangolni magam az ünnepekre. A nagyobbik lányommal mézeskalácsházikót sütünk, a kicsivel pedig most kezdjük el a hozzátáplálást, ismerkedünk az ízekkel. Várom már a nagy főzést, a saját magunk számára is jótékony együttlétet. A baba érkezésével elköltöztünk kertes házba, így már van arra lehetőségünk, hogy nagyobb vendégséget tarthassunk. Jövő héten közel 60 ember fog jönni-menni egész nap, akikkel egy kis előkarácsonyi összejövetellel hangolódunk majd közösen az ünnepekre. Puncsot fűzünk, kuglófot sütünk, zenélünk és beszélgetünk.

Ez nagyon meghitt programnak hangzik. Már gyerekkorod óta ilyen hangulatban töltöd a karácsonyt?

Jellemző ránk, hogy ilyenkor még jobban figyelünk egymásra. Ha összegyűlik a család, akkor mi nem vagyunk egy csendes népség, de karácsonykor a külvilágtól mi is elbújunk egy kicsit, begubózunk, egymásra és saját magunkra fókuszálunk. Ez nekem nagyon fontos és nagy szükségem van rá. Sokat megyünk és adunk, de persze kapunk is, amit fel kell tudnunk dolgozni. Néha akár napi három koncertünk is van, nagyon különböző közönségek előtt. A színészet és egy gyerekzenekar tagjának lenni nagyon speciális érzékenységet kíván, ilyenkor meg kell nyitni az embernek a lelkét. Nagyon sebezhetővé tud engem ez tenni, mert sok mindent látunk. Nem mindenhol könnyű ma gyereknek lenni, nem feltétlenül az anyagi értelemben vett szegénység miatt, szerintem a lelki elhanyagoltság sokkal súlyosabb probléma. Van dolgunk bőven, a zene pedig sokat tud adni a gyerekeknek és a családoknak. Hálás vagyok a sorsnak, hogy én ezt csinálhatom.

Leadfotó és fotók: Kiss Krisztina