Szerelmi lecke hívőknek
A szerelem sötét verem. A szerelem öl, butít. A szerelem vak. Talán egy pozitív előjelet sem kapcsoltunk még ehhez a szóhoz. Mégis beszélünk róla. Mégis vágyunk rá. Vágyunk arra, hogy szeressenek, és arra, hogy viszontszerethessünk. Ma, holnap és holnapután. Ha lehet, akkor tegnap is. Oly nagyon vágyunk rá, oly nehezen érjük el. Akadályokba ütközünk, csalódunk, majd újra kezdjük.
Az akadályok sokfélék lehetnek. Ha a kiválasztottunk nem szeret, mást szeret, vagy más fogalma van arra a szóra, hogy szeretni. Ha más fogalma van,talán más hatások érték, máshol nőtt fel. A középkori lovagregények óta népszerűek az olyan szerelmi történetek bemutatása, ahol a pár a sors vagy önmaguk hibája miatt nem lehet egymásé. Hélois és Abelard..Rómeó és Júlia..sőt, Jack és Rose (Titanic) sem öregedett meg együtt. Vajon minden szerelmi történetben valami végzetes ellentét bujkál; a családi viszály, a társadalmi különbségek?
A társadalmi különbségeket áthidalni ma már könnyebbnek tűnik,mint a múlt század elején. Modern nőként dolgozhatunk, szavazhatunk, megteremthetünk olyan körülményeket, amelyekre vágytunk.
A Betty M probléma
Vagyis mit tegyünk,ha a párunk egy különböző kultúrából származik.
Betty Mahmoody a 90-es évek elején sokkolta a világot „szerelmi” történetével. A lányom nélkül soha című bestsellerből filmet is forgattak (Brian Gilbert: Not without my daughter) Sally Field főszereplésével. Betty ijesztően negatív, borzasztó képet festett Iránról és az ott élő emberekről. Nem beszélve a férjéről, akit brutális és kegyetlen figuraként ábrázol, aki el akarta tőle szakítani tőle leányát, és emiatt Betty a szökést találta egyetlen megoldásnak. A könyvben számtalan hiba, tévesztés, sztereotípia és tárgyi tévedés található. Ezek részletes kifejtését Bozai Ágota is megtette saját perzsa házasságát bemutató regényében a Perzsa díványban .
Bozai Ágota könyve sokkal valósághűbb képet alkot az országról, ám egykori hitvesével való viszonya épp olyan tragikus mint Bettyé. Abban a kérdésben valószínűleg mindketten megegyeznek,hogy szeretni valakit nem egyenlő azzal,hogy együtt is tudunk élni vele.
A kulturális gyökerek, a család iránti lojalitás, az erkölcs mind mind szerepet játszik abban,hogy hogyan alakul a párkapcsolat a különbőző kultúrából érkező emberek közt.
A Hubbell probléma
Az ilyenek voltunk (Sidney Pollack: They way we were) című film óta ismerős ez a név. Hubbell. Amióta azonban a Szex és New York című sorozatban is elhangzott, már szinte toposz lett. A hubell jelző(?)vel illetett kapcsolatot jellemzi,hogy a felek kölcsönös és viszonzott érzelmeink ellenére sem lesznek örökkön örökké boldogok.
Elválasztja őket személyiségeik különbsége, habitusuk, neveltetésük, a milliő melyben élnek.
Újabb bizonyíték arra,hogy nem elég egy kapcsolatban, ha szeretjük egymást. Rendkívül lehangoló gondolat, de tanulhatunk elődeinktől. Carrie Bradshawtól ( Szex és New York) és Katietől (Ilyenek voltunk) is.
A megoldási javaslatok hívőknek
Ha végzetesen szentimentálisak és romantikusak vagyunk, és nem szeretnénk magányos életet,akkor bizony meg kell fogadnunk bölcs előttünk járók ötleteit, praktikáit. A különbző kultúrából érkező párok nem hagyhatják figyelmem kívül különbségeiket. Meg kell tanulniuk egymás életéről azt, amit addig nem tudhattak. Fel kell készülniük olyan apró különbségekre is, amik a neveltetésből adódnak.
Ezen ellentéteik tükrében is megtalálhatják azt, ami hasonló.
Mindezen ön és párnevelésünk közben azonban egy percre sem szabad elfelejtenünk, amit Poloniustól kezdve Eric Knighton át sok sok bölcstől hallottunk ; Légy hű önmagadhoz!
Carrie Bradshaw vagy Katie a munkájában, társadalmi szerepvállalásában mutatta meg és teljesítette ki önmagát. Mi, modern nők megtehetjük ugyanezt.
Ha magunkban békét, szeretett lelünk, sokkal könnyebben találjuk meg ugyanazt a párkapcsolatunkban.