Korunk „népbetegsége”, a hímsovinizmus
Ő az, aki kicsit erélyesebben bánik Veled, aki szerint a társadalomban alatta foglalsz helyet, a fő feladatod a házimunka, s aki szerint ő intelligensebb emberi lény, mint Te. Ezek volnának többek között a hímsoviniszta férfiak „tünetei” – cikkünk most róluk szól.
„Bárhol élsz, ott Te csak egy nő vagy. Bármit kérsz, az ára, az túl nagy. Okosnak, szépnek, szajhának kell lenni” – hangzik Oláh Ibolya Baby című dalából egy részlet, amely igen találó, s nagyon is ide vág. A hímsoviniszta – vagyis a női nemet lekezelő, nőkkel szemben előítéleteket tápláló – férfiak bizony valóban csupán „bordának” tartanak minket, s úgy vélik, mi, nők a társadalomban csak is utánuk következhetünk a ranglistán.
Hímsoviniszta vagy "hímsoviniszta"?
Bizonyára már sokunk találkozott olyan „erősebbik nem” képviselőjével, aki valóban erősebbnek tartotta magát a nőnél – és nemcsak szó szerinti értelemben. A „hivatalos” elképzelés szerint a hímsoviniszták alacsonyabb rangúnak találják a nőt, talán még keményen is bánnak vele. A legtöbbjük ugyan valóban tesz olyan kijelentéseket, hogy „méltán” passzoljon rá a kifejezés, de a szíve mélyén igen is sokat jelentünk neki – még, ha a felszínen mást is látunk.
Mik a "tünetek"?
A nő szolgálja ki a férfit – mint testileg, mind lelkileg. A nő mindig álljon „rendelkezésre”, szüljön gyerekeket, nevelje fel őket, gondoskodjon szeretett férjéről. És persze, szeretkezzen vele – ahol, amikor, ahogyan, amennyit csak lehet. A nő számára egyértelműen csak ő létezzen, senki más – miközben ő bátran fütyülget a többi „gyengébb nem” képviselőjének az utcán, utánuk fordul, flörtöl velük, ne adj Isten, még ettől is tovább merészkedik. Sokan azt feltételeztetik saját magukról, hogy ők úgy vélik, a nő csak egyvalamire való. Ezek a férfiak talán magányosabbak, mint hinnénk, s talán csak szeretetéhségük palástolják ezzel a keménynek ható álarccal.
Hogyan reagálunk?
Kéjenc arckifejezés, szexre utaló megjegyzések, fölény, nem éppen finomkodó kifejezések, ha a szeretkezésről esik szó: legtöbbünk, ha hasonló tulajdonságokat tapasztal egy férfiban, sírva menekülne, vagy legalább is húzna maga és az őt kiszemelő közé egy láthatatlan határvonalat, amit aztán Mr. Hímsovinizmus sosem lesz majd képes átlépni. Ha valamiért mégis megkedvelünk benne valamit, meghallgatjuk, elnevetgélünk vele néha-néha, de ettől közelebb sosem engednénk. Hiszen valljuk be, ha létezne egy képzeletbeli listánk, milyen legyen választottunk, a fent leírt jellemvonások biztosan nem szerepelnének rajta.
Mi vezethetett a kialakulásához, és mi vezethet ki belőle?
De vajon, miért bánik így a nőkkel az ilyen férfi? Miért kell mindig kényszeresen bizonygatnia, hogy bármelyik nőt képes levadászni? Ha van egy szerető társa, miért nem elégszik meg csak és kizárólag vele? Természetesen ezek a hímneműek is képesek szeretni, sőt, családot is szeretnének adott esetben, de valahogyan mégsem tesznek meg mindent azért, hogy a szívük mélyén dédelgetett álmuk valóra váljon.
Egyes szituációkban – a férfiak szemszögéből – pedig talán mi, nők is tehetünk a jelenség létrejöttéről, hiszen néha talán nem olyan képet tükrözünk, mint amit ők látnak, ha arra gondolnak, ki lehetne álmaik asszonya és gyermekeik anyja is egyben. Talán egyikből, talán másikból kicsit többet látnak időnként a kelleténél, s talán olykor ez is bonyodalmakat okozhat.
Kutyából nem lesz szalonna – tartja a mondás, de a „hímsoviniszta” férfi is megtalálhatja párját. Gondoljunk csak bele, némelyikünk birkatürelemmel bír, s ha szíve szeret, még az apróbb kilengéseket is elnézi párjának. Ráadásul, ha még elég ügyes is, kompromisszumokat is kiharcolhat magának úgy, hogy a kedvese talán észre sem veszi, hogy bizony áldozatul esett, s hímsovinizmusának kemény maszkja talán már halványulni kezd.
A következő videóban Oláh Ibolya Baby című dala hallható:
Oldalak
