Ha a szerelem már elmúlt...

Honnan tudod, hogy már nem vagy szerelmes? Mennyi idő után alakul át a szerelem szeretetté és vajon mi lehet ennek az oka?

Kis és nagy szerelmek
Egyszer, vagy többször az életben mindenkit elér a szerelem. A lényeg, hogy a szerelmet nem lehet elkerülni. Bejelentés nélkül jön és olykor akaratunkon kívül távozik. De miért fordulhat elő az, hogy olyasvalakibe szeretünk bele, aki nem viszonozza érzéseinket? Egyáltalán az valós szerelem? Vagy csak egy elképzelt tulajdonságokkal rendelkező embert kezdünk a szívünk mélyébe fogadni?

Egy embernek talán nemcsak egy társat rendelt az élet, hiszen gondoljunk csak bele, az aktuális szerelmünkkel mindig hosszú távra tervezünk, és talán gyakran úgy hisszük, ő, a nagy ő. Talán nem is tévedünk, hiszen minden szerelem teljesen más. Nem tud kétszer ugyanúgy szerelmes lenni az ember, így nehéz az egyik szerelmet összehasonlítani egy másikkal. Ám, ha az érzés elmúlt, akkor egy idő után csak egy lesz a többi közül. Aztán eljön az az ember, aki nemcsak egy fejezet lesz az életünkben, hanem maga a könyv. Onnantól együtt írjátok tovább és egyikőtöknek sem áll szándékában lezárni a történetet. De vajon, ha eljön az igazi, mi a garancia, hogy marad is? Mi van, ha nekünk ő az igazi, de neki nem mi vagyunk? Sajnos nem minden történet végződik úgy, mint a mesékben, de ezt nevezik életnek.
 

Elmúlt?
A szerelem egy nagyon heves, szenvedélyes érzés. Eleinte úgy tűnhet, hogy semmi sem gyengítheti meg, vagy tüntetheti el. De mint mindig, az idő itt is közbeszól. Ahogyan telik, a szerelem kezd átalakulni szeretetté, kezdi erejét veszteni. De mi ennek az oka? A megszokás? A hétköznapi monotonitás, vagy a nem megfelelő szexuális élet? És vajon rendbe lehet hozni? Fel lehet támasztani a parázsló tűzet?

Egy idő után a megszokás felváltja a szerelmet. Ez az érzés talán nem tűnik olyan biztosnak, mint a szerelem, de ha jobban belegondolunk, nem más mint az ikertestvére. Ugyanis olyan kötődést biztosít, amely nagyon nehezen megszakítható, és kényelmet is nyújt.

Ha a szerelem végleg véget ért, kétféleképpen dönthetünk: választhatjuk a biztos és megszokott életünket, de szerelem nélkül, vagy tovább állunk a bizonytalan felé, új szerelmet kutatva. De döntésünk előtt ne feledjük, egyik érzés sem áll rendíthetetlen lábakon...

 „Ahogy egy hullám, úgy egyetlen érzelem sem képes sokáig megtartani egyedi formáját.”

Henry Ward Beecher