„Ritkán vagyok maradéktalanul elégedett magammal” - Interjú Bödőcs Tiborral
Bödőcs Tibor Cefre Palota című önálló estjét hamarosan rögzíti a tévé, ami után már csak az új, jövő év elejére tervezett műsorára koncentrál. Addig azonban lesz még néhány fellépése Budapesten, vidéken és Londonban is.
Cefre Palota című önálló esteddel járod az országot és a Corvin Dumaszínházban is rendszeresen fellépsz vele. Elsősorban közéleti témákkal foglalkozol benne, vagy inkább a már jól ismert bucsuszentlászlói karakterekről beszélsz?
A cím a tőlem megszokott cefre körüli kalandozásokra, valamint a „palotában” zajló események éles értékelésre utal és beszélek még arról, ami eszembe jut, és találok egy halvány asszociációs szálat, amivel összekötöm. Szóval a három fő téma: Bucsuszentlászló, a közélet és a minden egyéb kategória.
A közönség a közéleti, vagy a saját életedből vett poénokra, történetekre vevő jobban?
A mostani műsorom két részből áll. Az első néha kicsit punk-os a közönségnek, de botrányosan nagy csend még nem volt, viszont tagadhatatlanul nagyobb a hullámzás az első résznél, mint a másodiknál. Az első felvonásban a politikum ingoványos talaján mutatom be gyakorlatomat, a másodikban több a történet, szerintem a két rész erősíti egymást, a végére áll össze a kép, s jő el a katarzis, ha egyáltalán. Amennyivel rizikósabb a közéleti rész, annyival nagyobb is a siker, ha bejön, és annál többen mondják, hogy nekik ez a fontosabb munkásságomból.
2015 elején volt a Cefre Palota bemutatója. Sokat változott az előadás tartalma az elmúlt több, mint egy évben?
A váza a műsornak ugyanaz, majdnem, tavaly óta, de sok minden cserélődött, alakult. Május végén fel fogjuk venni Londonban, szóval ez már szinte készen van. Arra már-már kórosan ügyelek, hogy ami a tévében elhangzott, az élőben már ne szerepeljen. Ritkán vagyok maradéktalanul elégedett magammal, ez segít előre lépni, megújulni.