Egy éjszaka a múzeumban: Giacometti és turbópuncs

A Giacometti-kiállítás
Lesétálunk a mínusz 1-re, itt van a Giacometti-kiállítás. Direkt nem mentem utána, hogy mire számítsunk, Bécsben elég eredetiek a múzeumi kurátorok, hagyni kell őket érvényesülni.
A nagyterem hangulata ünnepélyes, már-már templomi. Na, nem éppen a barokk, hanem inkább a klasszikus görög értelemben. A sajátosan megformált, megnyújtott alakok megvilágítása és az egész térhatás lenyűgöző. A figurák határozott árnyékai a padlón, és a fehér sziluettek a falon nekem a hirosimai atomrobbanás után örökre a falakra égett árnyékokat idézték fel.
Én kis naiv, tegnap ott sétálgatok, ma meg olvasom, hogy a Chariot-sorozat egy másik darabja novemberben rekord 101 millió dollárért kelt el a Sotheby’s árverésén.
A kortárs alkotások közül egy Brancusi-fej fogott meg.
Levezetésként felmentünk a negyedikre a Jugendstíl-gyűjteményt megnézni. Itt látható Klimt híres Élet és halál című képe, amivel 1911-ben Rómában díjnyertes lett a Nemzetközi Művészeti Kiállításon.
Este kilenckor igazi a hangulat az MQ udvarán. Mi is beálltunk az egyik melegedőbe, hogy egy turbó-, azaz dupla rummal megküldött punccsal oldjuk fel a kultúrélményt.