Buli anyával és apával, a házigazda egy 7 hónapos

Ki hitte volna, hogy...
- …az első felülést még aznap a felállás követi. A könnyeimet törölgetve néztem, ahogyan Lölő a lábát ide-oda biggyesztve egyszer csak felül. Este viszont már a meglepetéstől megszólalni sem tudtam: a kádban felállt. Azóta már állva vár reggel bennünket a kiságyban, a babakarámban is vígan álldogál, és ha meg szeretné gyorsítani az „anyagyerekérlekvegyélfel”-t, akkor is feláll, hogy hamarabb egymáshoz jussunk. Épp a héten zsonglőrködött a kiságyban, amikor látom, hogy, mint a lovacskák, emelgeti a lábát, majd szumósokat meghazudtoló módon először az egyiket, majd a másikat dobja a magasba, másnap pedig a rácsba kapaszkodva lépett egyet-kettőt. Kíváncsi vagyok, mikor futunk utána…
- …nincs annál csodálatosabb dolog, minthogy valakinek én vagyok a legfontosabb. Másfelől persze a legnagyobb felelősség is. Most egyébként is „anyaanyaanyaanyaanyaanya” van, ami, ugye, egyikünknek sem túl könnyű. Nehéz Lölőnek, mert időnként el kell őt engednem. De azon gondolkodtam, hogy simán tökélyre lehetne fejleszteni például a felnőtt fogmosást kíváncsi, vagy az ajánlott levél átvételét a tollat a kezedből állandóan kicsavaró kisbabával. Most sem panaszkodom, de nem titkolom, azért a testemet is alaposan igénybe veszi ez az időszak. Jó, mondjuk, a muszkliknak, a hidegfront pedig hatékonyan vesz részt a csípő körüli zsírpárnák elleni küzdelemben. Képzeld, hidegfrontkor ugyanis megfigyeltem, hogy fokozottan célszerű ringatni a kisasszonyt. A ringatásnak pedig egy olyan fajtáját fejlesztettem ki, amelynek nem lehet ellenállni, ráadásul kifejezetten a csípőn felhalmozódott fölösleget apasztja. (Ööö, mostanában nem volt túl sok hidegfront – és anyuka zavartan megköszörüli a torkát…)
- …a korábbinál még többet fogok sírni: azért, mert ízlik neki a főztöm, azért, mert annyira cuki abban a harisnyában, azért, mert hihetetlen, milyen kitartó, azért, mert boldognak látom, azért, mert végre kibújt két foga, és azért, mert a férjem, Lölő és én egy család vagyunk.
Na, jó, elmentem sírni…
Az anyák sok mindent nem tehetnek meg
Tudni szeretnéd, mi az a 7 dolog, amiről anyaként csak álmodni merek? Olvasd el itt!