Almási Kitti válaszol: miért ragaszkodom ahhoz, aki csak kihasznál?
Olvasónk tisztában van vele, hogy a kiválasztott férfival sosem lesz hosszú kapcsolata, mégis nehezen engedi el. Ebben kér segítséget.
Dr. Almási Kitti, klinikai pszichológus
Az olvasói történeteket, kérdéseket az entortenetem@femcafe.hu emailcímre várjuk! A kiválasztott leveleket név nélkül/álnévvel ellátva, változtatás nélkül közöljük.
Kihasználtak - de miért?
Kedves Kitti!
Nem régiben olvastam a egy cikket arról, hogyan lehet felismerni, ha a másik fél csak szórakozik velünk, aminek a pszichológiai magyarázatára vagyok kiváncsi mindkét részről, mert sajnos magamra és egy férfire ismertem benne. Arra, hogy mi nők, vagy adott esetben én miért ragaszkodom ennyire a férfi figyelmére, miért akarom azt érezni, hogy 'én biztos más vagyok'? Ismerve a korábbi pár hónapig tartó kapcsolatait, és hogy nálunk 2 évig tartott ez, azzal a különbséggel, hogy több hetes felém se néz kihagyások nem voltak, hanem minden nap, de legalább minden másik nap beszéltünk, vagy küldtünk egymásnak képeket, ami olyan megláttam ezt a képet és rád gondoltam dolog volt. Nyiltan beszélt arról, ha épp ismerkedik valakivel, és arra is kiváncsi volt, hogy én randizom e mással, természetesen amikor hátrálni akartam ebből a viszonyból biztosított, hogy köztünk még bàrmi lehet, és különben majd menjünk el valamikor étterembe, moziba, kávéra stb, ami sosem jött össze a két év során. Amihez mégis reményt fűztem, mert ugye én biztos más vagyok.
Illetve a férfi részéről is ennek a pszichológia magyarázatára, hogy nyilván én értem ennek az érdekét, hogy engem melegen tart, és vannak ebből alkalom adtán szexuális érdekei, de ez esetben kihangsúlyoznám a néhát. Tulajdonképpen egy olyan fiúról beszélünk, aki jó megjelenésű, jò kiállású, ha elmegy bulizni, nem is eggyel, de legalább két lánnyal haza tud(na) menni, (és ezek a lányok sem az átlagos kategóriák, hanem akár celebek) minek túráztatja magát velem, tart melegen, hiteget ilyen hülyeségekkel, hogy mi majd egyszer még megpróbáljuk, ír nap, mint nap, és egyszerűen nem hagyja/hagyná/hagyta, hogy kilépjek az életéből, mert ha valamin összevesztünk, tudta, hogy hogy írjon, hogy megpuhítson? Az egyetlen megoldás az volt, -ami tudom, hogy talán unintelligens megoldásnak mondható,- hogy egyik napról a másikra, amikor elég erősnek éreztem magam, letiltottam minden internetes és telefonszámos elérhetőségét. Mert a megbeszélés, hogy nekem ez a dolog annyira nem fekszik vagy nem értem, nem működött mondván, hogy ő nem ilyen lelkizős, ne hisztizzek, miért akadok ki.
Kitti, előre is köszönöm a kedves és segítő válaszod!
Üdvözlettel:
Andrea
Olvasónk nem találja a közös nevezőt a korabeli lányokkal és nem érzi úgy, hogy férfikéne tekintenének rá. Ebben kér segítséget.
Leadfotó: 123rf.com
Oldalak
