A harmadik szem
A hindu és buddhista hagyományból ismert ,,harmadik szem" - a rejtett erők és a jövőbe látás állítólagos forrása - feltehetően a tobozmiriggyel áll kapcsolatban.
Az állatok harmadik szeme
A tobozmiriggyel összefüggésben álló harmadik szem egyes hüllőknél valóban szem, melyet bőr vagy pikkelyszerű anyag borít, míg más állatoknál kagylószerű borítással rendelkezik a fényre érzékeny mirigy. Az emberek esetében az agy belsejében helyezkedik el a tobozmirigy, melynek voltaképpeni szerepe ma sem tisztázott.
A lélek székhelye
A II. században élt görög bölcs, Galenus szerint a gondolkodási folyamatok szabályozásáért felel a harmadik szem, mely egyben a megérzéseinket is befolyásolja. René Descartes szerint ez a különös mirigy a lélek székhelye. Az okkult iskolák szerint a tobozmirigy a legmagasabb csakrával áll összefüggésben, ám 1958-ban a Yale Egyetem tanára felfedezte, hogy a tobozmirigy melatonint, egyfajta nyugtató hatású hormont is termel, mely az alvás ciklusait szabályozza. A legtöbb vélekedés szerint azonban a tobozmirigy kapcsolatban áll a pszichikai és spirituális erőkkel, itt kapcsolódunk az univerzumhoz.
Szabályozási funkciók
Az állatok tobozmirigye nemcsak fényérzékeny, de ezáltal mérik a nap beesési szögét illetve a fény erősségét, s így tudják szabályozni a test belső ritmusát a napok hosszának váltakozásához igazítva. Sok állatfaj számára nemcsak a tájékozódáshoz nélkülözhetetlen a tobozmirigy, de e szerv segítségével szabályozzák a szaporodás ciklusát.
Buddha megvilágosodása
Buddha megvilágosodásakor egy a fügefélékhez tartozó bo fa alatt világosodott meg, melynek gyümölcse magas arányban tartalmaz szerotonint, azaz egy olyan szerves vegyületet, melyet a tobozmirigy is felhasznál. Tudományos kísérletek igazolják, hogy a szájon át bevett melatonin olyan jó közérzetet és nyugalmat biztosít, amit már könnyen lehet egzaltált állapotnak értelmezni.