150 gyerek eltűnéséért felelős a hamelni patkányfogó legendája
A Hamelnbe utazók a mai napig úton-útfélen egy régi legenda hírhedtté vált alakjával futhatnak össze a városban sétálva, hisz a hamelni patkányfogó története még napjainkban is ismert a helybeliek körében.
Szökőkutak és szobrok
A hamelni patkányfogó alakja ma már kultuszfigurává vált, sőt, a város idegenforgalmának jelentős hányadát is a rémisztő legendának köszönheti. Aki nem ismeri a történetet, kissé furcsának vélheti, hogy városszerte több szobor, szökőkút, de még a város órája is egy furcsa alakot mintáz, akit patkányok tömege követ. A helyi ünnepségek, fesztiválok visszatérő alakja a rémisztő figura, aki akár még egy tökfesztivál kiállítási tárgyaként is felbukkan.
A patkányfogó története
Robert Browning A hamelni patkányfogó című költeményének alapja egy régi német monda, melyet Richard Verstegan fordított angol nyelvre 1605-ben. Az eredeti történet szerint egy furcsa küllemű ember - "akit a különböző színű anyagokból készült köpenyéről a tarka furulyásnak is neveztek" - Hameln városkájába utazott, hogy egy meghatározott összegért cserébe felajánlja segítségét a városnak és megszabadítsa az ott lakókat a patkányok inváziójától. A megállapodás megkötése után "furulyáját fújva körbejárta a város utcáit, s a bűvös furulyaszóra a patkányok előszaladtak a házakból", majd a patkánysereget a Weser folyóhoz vezette, ahol az állatok a vízbe fúltak.
A szószegő hamelni polgárok azonban megtagadták a kialkudott bért, így a patkányfogó ismét furulyázni kezdett, ám ez alkalommal a gyerekeket csalta ki a városból. A város széléhez érve az egyik domboldalon egy kapu nyílt, mely mögött hatalmas üreg tátongott. A patkányfogó a barlangba vezette a gyerekeket, a kapu bezárult és semmi nyoma sem maradt. A hírt egy sánta fiú vitte a városba, aki nem tudott a többiekkel lépést tartani, így lemaradt és megmenekült. Az eltűnt gyerekeket többé nem látta senki és nem is hallottak róluk.
Lehetséges magyarázatok
A történet Verstegan szerint 1376. július 22-én történt meg, míg egy 14. századi feljegyzés szerint a tragédia 1284. június 24-ére tehető, s az áldozatok száma 130-150 fő. A legenda magyarázatai között szerepel árvíz, pestisjárvány, rituális gyilkosság, sőt, még egy keresztes háborús gyereksereg képével is próbálták magyarázni a furcsa történetet.
Mitológiai alapok
Persze a furulyás alakja is számos találgatásnak adott alapot, hisz egyesek szerint a természetfeletti kivetüléséről beszélhetünk. A történet keletkezésének idejében a furulya és hegedűszónak ritka és különleges hatást tulajdonítottak, sőt varázslásnak, ráolvasásnak vélték az effajta muzsikát. A domboldalon lévő kapu a történetet világosan az európai mitológia körébe helyezi, hisz az ősi hiedelmek szerint a túlvilág ilyen hegyek mélyén rejtőzik.
Oldalak
