Utazás az előző életünkbe
Sokakat foglalkoztat a kérdés, hogy mi történik, miután meghalunk. Mi is erre kerestük a választ...
Ennek kapcsán beszélgettem Angélával, aki egy igen érdekes történetet mesélt nekem: visszatért előző életébe.
"Régóta foglalkoztatott a gondolat, hogy mi követi a halálunkat. Majd hallottam az időutazásról, ami felettébb kíváncsivá tett, ezért felkerestem egy ezzel foglakozó szakembert." - kezdte történetét Angéla
"Utazásom vezetője – nevezzük Juditnak – finom teával várt, majd egy kellemes hangulatú szobába vezetett. A földön egy matrac hevert, amelyen kényelmesen leheveredtem.
Judit körülbelül egy méterre a bal oldalamtól egy gyertyát helyezett el, majd megkért, hogy hunyjam le a szemem.
Elmondta, hogy utazásom során azokon a helyeken fogok járni, ahol előző életemben éltem, emlékezni fogok mindenre, de semmilyen testi vagy lelki fájdalmat nem fogok érezni, olyan lesz, mintha egy film peregne le előttem, azzal a különbséggel, hogy én leszek a főszereplő.” - folytatta Angéla
Megkezdődött az „utazás”
„A vezetőm nyugodt, biztonságot sugalló hangon megkért, hogy képzeljem magam egy tisztás közepére, és meséljem el, hogy mit látok magam körül. Elmeséltem, hogy egy virágokkal teli mezőn vagyok. Majd kérésére ki kellett választanom egy fát, amelyhez oda kellett mennem. Egy hatalmas jegenyefához sétáltam.”
- Most emelkedj fel a jegenyefa tetejére, és ha felértél köss egy ezüst szálat a fához a másik végét fogd a kezedbe és emelkedj fel a felhők fölé! – utasított Judit
- Az ezüst szál köti össze a fizikai testet a lélekkel, tekints le és mondd el mit látsz – folytatta nyugodt hangján
- Egy középkori várost látok - feleltem
- Nézz végig magadon a cipődtől felfelé, és mondd el, milyen ruha van rajtad - kérte
- Veronában vagyok, nagy a nyüzsgés, bőr cipő és zöld kövekkel kirakott ruha van rajtam. 16 éves lány vagyok - meséltem
- Mi a neved? - kérdezte
- Mirandának hívnak - feleltem
- Hol laksz?
- Látok egy kastélyt ahol hosszú asztalok vannak roskadásig megrakva étellel-itallal. Miranda 16 éves születésnapját ünneplik. Vele van legjobb barátnője, a hosszú szőke hajú -Amélia- (mostani életemben ő a lány gyermekem). Apám trónushoz hasonló trónszéken ül, mellette nevelőanyám Mária, aki nagyon szép asszony. - meséltem
Mi történt az előző életünkben?
- Miért nincs itt az édeanyád? Menjünk vissza az időben! – kért Judit
- Látom édesanyámat, egy ágyban fekszik és vajúdik. Körülötte fityulába és köténybe öltözött asszonyok. Törékeny alkatú nő, már nagyon kifáradt a hosszú órák óta tartó vajúdástól. A gyermek nem tud megszületni elakadt a szülőcsatornában, valaki segítsen! - mondtam
- Hosszú órák telnek el, mire a gyermek (Miranda) megszületik. Édesanyámban csak pislákol az élet lángja. Utolsó leheletével még azt mondja: nagyon szeretlek kislányom. Majd a többiekhez fordul: kérlek, vigyázzatok a gyermekemre. A babát a biztonságot adó dadus veszi magához és elviszi. A dadus az én mostani életemben a drága nagymamám. Kicsit később az ágy körül fekete ruhába öltözött emberek állnak, kezükben gyertya. Gyászolnak, meghalt az édesanyám, 32 éves volt. - folytattam
- Menjünk vissza a 16. születésnapi ünnepségre! – szólt a vezetőm
- Valaki áll mellettem a bal oldalamon. Először nem látom, hogy ki az, majd lassan kitisztul a kép. A kezében egy lándzsaszerű fegyver, fején sisak. Mostani életemben egy nagyon kedves barátom.
- Haladjunk tovább az időben – kaptam az utasítást
- 24 éves vagyok. Élem a nemesi hölgyek gondtalan életét. Sétálok a tóparton. Egy víz fölé hajló faágon ülve megpillantok egy fiút, akit Félixnek hívnak (mostani életemben ő a fiú gyermekem).
Egy verses kötetet tart a kezében, a lábát lógatja le a fáról. Félix valami művészlélek lehet, nagyon vicces fiú. Mikor meglátjuk egymást, határtalan boldogság járja át a szívünket. Kéz a kézben ugrándozunk a tó körül és nagyokat nevetünk. Szívünk csordultig tele boldogsággal.
Oldalak
This is a modal window.
Hasonló cikkek
