Probiotikum, szabadgyök, antioxidáns - mik ezek?
Miért és hogyan harcolnak az antioxidánsok a szabadgyökökkel? Mi az a szabadgyök egyáltalán? Ha pedig már itt tartunk, ki tudja, hogy mi az a probiotikum? Nyugalom, ebből a cikkből az összes kérdésre választ kapsz.
Bifidus actiregularis, l casei defensis
Ha valaki azt mondja probiotikum, akkor ez a két orvosi felhanggal megspékelt kifejezés jut az emberek eszébe. Ez a két kifejezés egy-egy a Danone cég által kitenyésztett probioikumot takar. A reklámokból már tudjuk, hogy a probiotikumoknak az emésztéshez van köze. De pontosan mik ezek és mit csinálnak?
A probiotikum tulajdonképpen egy barátságos baktérium, együtt élünk velük, de nem okoznak megbetegedéseket. Ezek a baktériumok segítik az emésztést, megvédik a szervezetet az ellenséges baktériumok ellen, azaz erősítik az immunrendszert. A védelmet úgy alakítják ki, hogy ha a szervezetben ezek vannak többségben, akkor kiszorítják a káros baktériumokat, felélik a táplálékukat, így az ellenséges baktériumok nem tudnak elszaporodni.
Ősszel és tavasszal érdemes probiotikum kúrát tartani, mert ezekben az időszakokban fogékonnyá válunk a fertőzésekre, és nem biztos hogy elegendő az a probiotikum mennyiség, amit a joghurttal és egyéb élelmiszerrel beviszünk a szervezetünkbe. A kúrát érdemes 3 hónapig tartani, és forrásaként valamilyen tablettát vagy cseppet alkalmazni.
Antibiotikumos kezelés után kifejezetten ajánlott egy rövidített (1-2 hetes) probiotikum kúra, hogy a bélflóra helyrejöjjön, és az immunrendszer megerősödjék.
A veszélyes szabadgyökök és szervezetünk őrei az antioxidánsok:
Minden egyes reklámban a szabadgyökök hatalmas, ártó ősellenségeknek vannak feltüntetve. Igazából ez egy részigazság, ugyanis a szabadgyökök csak akkor károsak, ha sok van belőlük. A szabadgyököket a sejtjeink termelik és az lenne a feladatuk, hogy leszámoljanak a káros anyagokkal.
Viszont a mostani felgyorsult életünknek köszönhetően, ami tele van stresszel, rohanással és egészségtelen ételekkel a szabadgyökök felszaporodnak a szervezetünkben, és nagy kárt okoznak.
Egy szabadgyök csak addig kering a testünkben, amíg el nem szed egy elektront egy másik sejttől, ezt jobb esetben egy baktériumtól szedné el, de mivel túl sok a szabadgyök ezért, más egészséges sejtektől lopja el az elektront és ezzel károsítja, oxidálja a sejtet.
Sok szabadgyök szabadul fel a következőktől:
- olajban sült ételek
- dohányzás
- a vegyileg szennyezet ivóvíz
- szmogos levegő
- felgyorsult életvitel, stressz
A szabadgyökök károsító hatása sok betegségben kimutatható: nagy szerepet játszanak a sejtek öregedési folyamataiban, a koszorúér-elmeszesedés, a szívinfarktus, a rákos megbetegedések, bőrgyógyászati megbetegedések és több májbetegség kialakulásában.
A túlszaporodott szabadgyökök elleni harcban szükségünk van olyan anyagokra, amik „megfogják” ezeket a gyököket, és ezek az antioxidánsok.
A legjobb gyökfogók közé tartozik az E- és a C-vitamin, valamint az A-vitamin béta-karotinja és a szelén. A cink, a réz és a gyümölcsökben, zöldségekben megtalálható bioflavonoidok szintén antioxidáns hatásúak. Ezek az anyagok meggátolják a sejtek oxidációját, erősítik és védik a sejteket.
Oldalak
