Képzelt betegségek - A hipochondria legfőbb tünetei
Ha valaki túl sokat foglalkozik az egészségével, és mindig valamilyen betegségre panaszkodik, annak gyakran a fejéhez vágják: „Nem vagy beteg, csak hipochonder!”. A legtöbben nem is tudják, milyen nagy ellentmondás ez. Ugyanis ha hipochonder az illető, akkor igenis egy viszonylag komoly betegséggel küzd.
Képzelt betegség – így szokták egyszerűen meghatározni a hipochondriát. Ez azonban nem fedi teljesen a valóságot. Ez a pszichés zavar nem más, mint az egyén saját egészsége miatti állandó aggódása. Mindannyian félünk a betegségektől, próbáljuk óvni a testünket, szervezetünk épségének megőrzésére törekszünk. A hipochondriával küzdőnél azonban ez már szélsőséges formákat ölt.
Tünetei
A betegség elsődleges megnyilvánulása az állandó szorongás, félelem. A páciens folyamatosan méri vércukorszintjét, vérnyomását, a testhőmérsékletét, és minden apró elváltozásról egy súlyos betegség jut eszébe. Folyamatosan valamilyen rendellenességet tapasztal magán, és az ezektől való félelem sok esetben már halálfélelemmel is társul. Ezenfelül a zavar gyakran más pszichés kórokkal is együtt jár, például paranoiával.
A hipochondriás beteg meglepő módon tisztában van azzal, hogy a gondolkodása, érzései irracionálisak, de képtelen megszabadulni az állandó rettegéstől. Minden „tünettel” orvoshoz fordul, és már kész diagnózissal állít be a rendelőbe. Egy bőrfolt, enyhe hasfájás, és máris úgy gondolja, eljött a vég – holott valójában teljesen egészséges. Ha fáj a feje, tisztában van vele, hogy nagy valószínűséggel a fáradtság okozza, és hogy a korábbi fejfájásokból sem lett semmilyen probléma. Mégis, magában azt gondolja: „Eddig megúsztam, de ezúttal biztosan agytumor áll a háttérben”.
Okai
Egyes álláspontok szerint a hipochondria elfojtás, a magánéleti, lelki gondok, problémák hárítása. Az is kiderült már, hogy a legtöbb esetben egy konkrét történés, valamilyen élmény járul hozzá a pszichés zavar kialakulásához. Előfordul, hogy gyerekként például elveszíti egy óvodatársát, holott ő fiatalon úgy képzelte, csak az idősebb emberek halnak meg. Ez beindítja a félelemérzetet. Hiszen hogyan lehet biztonságban, ha még egy gyereket is elragadhat a betegség? Ezenkívül bármilyen korai trauma szerepet játszhat a zavar megjelenésében.
Kiváltó lehet az is, ha gyerekként valaki azt látja a szüleitől, hogy állandóan aggódnak, mindentől féltik a csemetéjüket. A szülők persze óvják a gyermeket, de nem szabad mindent a gyermekre veszélyesnek ítélni, vagy állandóan azzal „fenyegetni”, hogy ha ezt, vagy azt nem teszi meg, biztosan beteg lesz. Ám nemcsak az egészséggel kapcsolatos, hanem bármilyen aggodalom hozzájárul a hipochondria kialakulásához. Ha az apuka állandóan fél a munkája elvesztésétől, vagy az anyagi helyzet romlásától tart, a gyermek úgy érzi, folyamatos veszélyhelyzetben van.
Kezelése
A hipochondria – ha felismerik, és a beteg is hajlandó szakemberhez fordulni – sikeresen gyógyítható. Pszichoterápia, kognitív viselkedésterápia képezik a gyógymód alapját. Először a beteget rádöbbentik arra, hogy a zavar hátterében nem szervi, hanem pszichés problémák állnak. A terápiát érdemes ötvözni a stressz csökkentésére irányuló kezeléssel. Próbálnak kialakítani a páciensnél egy egészséges életmódot, sokszor mozgásterápiát, relaxációt is alkalmaznak.
A kezelésnél azonban nagyon fontos a családi háttér, a beteg támogatása. Nem tesz jót, ha egy hipochondernek rendszeresen a fejéhez vágják, hogy csak képzelődik, és a képzelődés helyett inkább racionálisan kéne gondolkoznia. Ha úgy látjuk, a környezetünkben valaki ezzel a betegséggel küzd, ne nézzük hülyének, próbáljunk segíteni, és rábírni arra, hogy forduljon mielőbb szakemberhez.