Ezt nem tudtad a forralt borról!

A tél egyik legvidámabb itala, amiből mindenki megtalálhatja a kedvencét, hiszen számtalan variációban elkészíthető. A receptek helyett nézzük meg, miket nem tudtunk eddig erről az italról!
Eredete
Mint a borok legtöbbje, a forralt bor története is a rómaiakig nyúlik vissza: akkoriban még fűszeres bor néven volt ismert és a borok romlását próbálták késleltetni olyan fűszerek hozzáadásával, mint a gyömbér, a koriander, a babérlevél, a kakukkfű, a bors és narancsvirág. A mai szokásokkal ellentétben, az ókori rómaiak még hidegen fogyasztották, majd a hidegebb napon álltak át a melegítésre.
Hippocras
A középkorban a rómaiak fűszeres borát Hippocras néven tartották számon és úgy hitték, az ital segít elűzni a különböző nyavalyákat. Az első recept az ital készítéséről 1390-ből származik, majd a 16. századra már számtalan formában tartottak számon elkészítési módokat: ekkor jelent meg a fahéj, a vanília és a szegfűszeg, mint lehetséges ízesítési lehetőség, sőt pézsmával és ámbrával is illatosították az italt. A Hippocras jótékony hatásairól már a 18. századi orvosok is beszámoltak, sokszor emésztési panaszokkal bajlódó embereknek ajánlották kúraszerű fogyasztását, de a gyógyító hatásán túl a bálok és ünnepélyek legkedveltebb itala is volt – még XIV. Lajos is nagy rajongója volt forralt bornak.
Változatai
A forralt bornak az északi országokban van a legrégebbi és legnagyobb hagyománya: a németek Glühweinnak, az angolok mulled weinnak, a skandinávok glöggnek, a moldávok izvarnak, a franciák vin chaud-nak, a brazilok quentão-nak nevezik.
Ízesítése
Nyomj itt egy nagy
Tetszik-et és gyere
máskor is!
Még több: A legtutibb forralt bor recept
Fotó: graveslibrary.files.wordpress.com
Oldalak
