Masszázsoktatás Thaiföldön
Volt egy ki nem mondott, ki nem gondolt tervem, hogy ha öt hónapot Thaiföldön töltök, akkor valami olyat szeretnék tanulni, amit itt érdemes. A főzés annyira nem érdekelt, bár imádom a thai konyhát, de adj egy receptet és megfőzöm (persze vannak különleges esetek, mint pl. a macaron). Érdekes, a thai nyelv is és állítólag egyszerű, de az igazság az, hogy elakadtam annál a közel tizenöt-húsz szónál, amire szükségem lehet a piacon.
Így kezdődött
Aztán egy-két hónapja, megkért az egyik kite-oktató lány, hogy kísérjem el thai-masszázs órára, mert szüksége van egy testre. Szóval gyakorolná rajtam a masszázst. Lehet erre nemet mondani? Másnap mentünk is, masszázs közben kifaggattam az árakról, a lehetőségekről és az oktató is viszonylag jól beszélt angolul (az itteni átlaghoz képest), úgyhogy bent maradt a lehetőségeim közt. Otthon egy nagyon jó barátom, aki mellesleg szuper masszőr, tanítgatott már egy-két fogásra – igaz, az nem thai masszázs volt – így minimális alapom már volt is hozzá.
Szombat este a szokásos vacsorázóhelyünkön szembejött a masszázsoktató hölgy és rögtön leszólított minket (ha valahova egyszer-kétszer betérsz, nagy valószínűséggel megjegyeznek és természetesen az utcán is köszönnek), majd röviddel ezután már le is egyeztettük, másnap mehetek órára!
Virággal fejezzük ki tiszteletünket
Az első órámra vinnem kellett virágot (ezzel fejezem ki a tiszteletet az oktatóm iránt, ha elfogadja, tanítani fog, a virág pedig a szalonban lévő kis oltárra kerül) és hivatalosan imádkoznom is kellett volna, de ettől farangok (fehér ember) esetében eltekintenek. Szóval virág az oltáron és kezdődhet az oktatás.
Az egy órás masszázst videóra vettem, amit esténként nézegethetek, hogy minél többször látva rögzüljenek a mozdulatok, majd a következő órában már én masszíroztam. Az oktatóm pedig mellettem a lányát, párhuzamosan haladva, mutatva a lépéseket.