Vízesés, rizsföld és szörfös kalandok Balin - Blogbejegyzés

Rizsföld, szörfözés és fotózás
Miközben szárítkozunk, még felmászunk egy sziklafalra, több tábla is figyelmeztet, hogy le ne ugorjunk – biztos volt már, aki megpróbálta. Lazítanánk még, de hatalmasat dörög az ég, monszunidőszak van, ez ilyenkor belefér. Fél óra múlva már a kocsiban ülünk, el is kezd szakadni az eső. Megyünk a rizsföld felé, drukkolunk, hogy elálljon, de még várnunk kell. Kapunk kölcsön-esernyőt és szaladunk az esőben egy bádoglemez alá, megérte lemondani a naplementéről, a rizsföld bőven kárpótol érte.
Amíg esett, csak a kávézóból nézelődtünk
Találunk egy kávézót, meginnánk végre egy híres kopi luwakot, de sajnos náluk pont nincs, választjuk a sima kávét és hozzá egy mennyei ananászdzsemes palacsintát. Nem megyünk haza, ez eldőlt! Míg megesszük, az eső is eláll, elindulunk a lépcsős rizsföldekre. Belépő nincs, ám az úton sokszor megállítanak a helyiek, hogy adjunk némi pénzt. Egy idő után zavaróvá válik, ha minden sarkon adnánk, üres tárcával végeznénk a mai kalandot.
A zöld milliónyi árnyalatát megismertük itt
Sétálunk felfelé a szűk kis ösvényeken, friss esőillat vesz körül, hatalmas a pára. Folyik rólunk a víz, de ezt már megszoktuk. Lassan sötétedik, ezennel hivatalosan is lekéstük a naplementét, de így is teljes volt a nap, élményekkel telve érünk haza, másnap újra szörfözünk!
Ezt még sokszor kell gyakorolni
Hol sikerül felállni, hol borulunk, a lényeg végül is a nevetés, ez adott. Délután fotózásra vagyunk hivatalosak, de még egy kicsit szörfözünk. És még egy kicsit, így aztán tengervízzel átmosott hajjal kerülünk a sminkasztal elé. Mert a fotózáshoz az is járt.
Jó móka volt a balinéz fotózás
Kiválasztottunk egy-egy balinéz ruhát, amibe betekertek, felöltöztettek, majd jött a smink, a haj és végül beállítottak mindenféle pózokba. Közben is jól szórakoztunk, nem is hittem volna, hogy ez ilyen jó móka. Újabb emlék Baliról, másfél óráig mi lehettünk a király és a királynő!
Betanított póz, de a mosoly igazi
Utolsó napra maradt a jóga óra – ha már Balin járunk, ezt nem hagyhatjuk ki! Csodás másfél óra volt, a ruhánkról patakokban folyt a víz és még utána is csak ültünk a parton és néztük a szörfösöket. Elfárasztott és feltöltött egyszerre, én is ilyen órákat akarok tartani!
Még egy utolsó szörfös kaland és búcsúzóul a monszun is elkapott, szerencsére épp ebédidőben – egy közeli étteremig elszaladtunk és ott kihúztuk, amíg el nem áll. Elképesztően olcsón lehet Balin enni, azt hiszem, ez volt egész héten a legdrágább étkezésünk, kb. 5000 Ft-ot fizettünk. Egy előétel, két főétel, egy nagy üveg víz és két kávé volt benne, de ettünk 600 Ft-ért is – ez is kettőnk vacsorája volt. Olcsóbb, mint Thaiföld, pedig az árak ott is hasonlóak.
Este még elköltjük az utolsó párszázezer rupinkat – póló, nadrág Baliról is kell – másnap pedig irány Thaiföld – most is jó hazatérni.
Oldalak
